Történet Alsógalla Tatabánya legkisebb történelmi városrésze mintegy 3000 fős lakossággal a Vértes hegység közepében található. A középkori oklevelekben először 1251-ben bukkan fel Galla neve. A török hódoltságot követően az új földbirtokos, gróf Esterházy József főispán 1733-ban Elzászból, Würzburgból és Bambergből német ajkú családokat telepített Alsógalla területére. Kezük munkája nyomán hamar termőre fordult a föld, így a település takaros kis faluvá fejlődött. 1851-ben lakossága elérte a 700 főt, ezért a falu kisközséggé, majd 1920-ban a folyamatos terjeszkedést követően nagyközséggé vált. A második világháborút követően Tatabányához csatolásával elvesztette önállóságát, iskoláját, temetőjét és területe jelentős részét. Rövid átmeneti időszak után 1990-ben egy maroknyi csoport egyesületbe szerveződve megkezdte a település értékeinek megmentését. Még ebben az évben a nyugdíjas klubra támaszkodva létrehozták a Német Nemzetiségi Énekkart, két évvel később a tánccsoportot. Feladatul tűzték ki az alsógallai érdekek védelmét, a nyelv és a kultúra megőrzését, továbbadását a fiatal generációk számára. Az Alsógallai Baráti Egyesület az elmúlt 25 évben megismertette a település nevét az egész országgal, sőt külföldi kapcsolatokat is ápolt. A maroknyi csoportból több mint 100 főt számláló tagság lett.  Az énekkar nyugdíjas tagjai mellé egyre több fiatal csatlakozott, és a szorgalmas gyűjtőmunka nyomán kottafüzetük is folyamatosan vastagodott helyi-, kiskörnyéki-, és távolabbi települések énekeivel. A tánccsoport is lelkesen vetette bele magát a hagyományőrzésbe, újabb és újabb koreográfiák elsajátításával, egyre több fellépéssel, és az énekkarhoz hasonlóan a minősítőkről szép számban hazahozott kitüntetésekkel, díjakkal. A Baráti Egyesület az aktivitáson felbuzdulva megszervezte az ifjúsági, majd a gyermek tánccsoportot, akik azóta felnőtté válva jelenleg is képviselik Alsógallát a meghívásokon. Az elmúlt 25 év alatt az alapító tagokból néhányan eltávoztak, és szükségessé vált a fiatalítás. Frank György 25 éven át tevékenykedett az egyesület élén, utódjaként 2015-ben Schamberger János vette át az elnöki feladatokat. Az új tisztségviselőknek nem egyszerű a feladata a jelenlegi gazdasági helyzetben. A tagok és a vezetők önkéntes munkával szervezik a saját rendezvények mellett az egyesület kultúrcsoportjainak fellépéseit is. Az egyesület vezetése ezúton mond köszönetet mindenkinek, akik segítették, segítik a vezetőséget célkitűzéseik megvalósításában, hogy nyelvünk és kultúránk által megőrizhessük hovatartozásunkat.   Geschichte Untergalla ist der kleinste historische Stadtteil von Tatabánya mit seinen etwa 3000 Einwohnern mitten im Vértes-Gebirge. Der Name Galla erschien erstmals 1251 in mittelalterlichen Urkunden. Nach der Türkenherrschaft, 1733 besiedelte der neue Feldherr, Hauptgespan, Graf Josef Esterházy das entvölkerte Gebiet von Untergalla mit deutschen Familien aus Elsass, Würzburg und Bamberg. Mit ihrer Arbeit machten sie den Boden schnell wieder fruchtbar, so entwickelte sich die Siedlung zu einem hübschen Dorf. Bis 1851 stieg seine Bevölkerungszahl auf 700, aus dem Dorf wurde zuerst eine Klein- dann eine Großgemeinde. Nach dem zweiten Weltkrieg wurde das Dorf der Stadt Tatabánya angeschlossen, so verlor es seine Selbstständigkeit, seine Schule, seinen Friedhof und den größten Teil seines Gebietes. Nach einer kurzen Übergangsphase 1990 begann eine kleine Gruppe von Dorfbewohnern in Vereinsform die Schätze der Siedlung hinüberzuretten. Noch in diesem Jahr wurde aus den Mitgliedern des Seniorenklubs der Deutsche Nationalitäten-Singchor, zwei Jahre später die Tanzgruppe gegründet. Zu ihrem Ziel haben sie gesetzt, die Interessen von Untergalla zu vertreten, ihre Sprache und Kultur zu bewahren, an die jungen Generationen weiterzugeben. Der Freundeskreis von Untergalla machte den Namen der Siedlung in den vergangenen 25 Jahren in dem ganzen Land bekannt, sie pflegten außerdem auch Auslandsbeziehungen. Aus der handvollen Gruppe von Menschen wurde ein Verein mit mehr als 100 Mitgliedern. Den Mitgliedern des Chores schlossen sich immer mehr jungen Leute an und dank der eifrigen Sammelarbeit wurde ihr Notenheft immer dicker, es wurde mit Liedern aus der Ortschaft, aus der kleineren und größeren Umgebung reicher. Die Tanzgruppe begann auch begeistert mit der Traditionspflege, sie eigneten sich immer wieder neue Choreographien an, sie hatten immer mehr Auftritte, und genauso wie der Chor kehrten sie von den Qualifikationstreffen mit schönen Auszeichnungen und Preisen zurück. Der Freundeskreis organisierte diese Aktivität sehend zuerst die Jugend- dann  die Kindertanzgruppe, deren Mitglieder heutzutage schon als Erwachsene Untergalla bei den Auftritten vertreten. In den vergangenen 25 Jahren sind von den Gründungsmitgliedern einige davongegangen und die Verjüngung wurde auch notwendig. György Frank war 25 Jahre lang tätig an der Spitze des Vereines, als Nachfolger übernahm von ihm 2015 János Schamberger die Arbeit des Vorsitzenden. Die neuen Leiter des Vereines haben in der heutigen finanziellen Situation keine leichte Aufgabe. Die Mitglieder und die Leitung organisieren ehrenamtlich sowohl die eigenen Veranstaltungen als auch die Auftritte der Kulturgruppen des Vereines. Die Leitung des Vereines bedankt sich bei allen, die ihre Arbeit unterstützt haben, um ihre Ziele zu verwirklichen, um durch die Sprache und Kultur unsere Identität zu bewahren.   Az Alsógallai József Attila Művelődési Ház 1955-ben kezdte meg működését. Megalakulása óta kitűzött célja a német nemzetiségi hagyományok ápolása. Munkájában szorosan együttműködik az Alsógallai Baráti Egyesülettel, helyet adva a hagyományőrző csoportoknak és a helyi közösségeknek. Az intézmény tulajdonosa Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Agora Nonprofit Kft. A József Attila Művelődési Ház épülete az 1930-as években épült. Eredeti funkciója szerint kocsmaként működtette ugyan a Novák család, de az alsógallai sváb közösség számára fontos közösségi színtér is volt, itt találkozott a falu apraja-nagyja, különösen a téli hónapokban, amikor nem volt munka a földeken. A Novák-féle kocsma az államosítást követően, 1945 után kezdetben magtár, majd legényszállás volt. 1955-ben került tanácsi tulajdonba, mint Alsógallai Kultúrotthon. Vezetői voltak Gallai János, Jávor Antal, Romhányi József, Léber Mihály, Kovács Sándor, Póka Vendel, Hubert Henrik, Schweininger Ilona. Jelenleg Jakab Erzsébet irányítja gondosan a házat. Az eltelt időszak alatt az intézmény több átalakuláson, átszervezésen ment keresztül, amelyek során virágzóbb és nehezebb periódusok váltották egymást. Az, hogy az intézmény eddig fennmaradhatott, az alsógallai lakosok ragaszkodásának, közösségi összefogásának is köszönhető. A sváb lakosság máig őrzi hagyományait, s aktívan örökíti át a fiatal nemzedékek számára. Időt, energiát és fáradságot nem kímélve, mindent megtesz azért, hogy elődeink szokásai fennmaradjanak a jövő nemzedék számára.